Hetedhét Erdély
Erdély tele van izgalmas történetekkel és meglepő helyszínekkel. Ezeket kutatjuk fel. Új részek 2 hetente. A műsort Bea és Viki vezeti.
Episoade
E29 A kolozsváriak kedvence: Mátyás és Fadrusz
… avagy A király és a vágyait soha fel nem adó inaslegény - az Izgágák és társaik számára már elérhető a Kolozsvári Magyar Napokon, közönség előtt rögzített epizódunk.
Egy szobor minden csak nem politikától mentes: jelöl történelmi pillanatokat, hatalmi struktúrákat, az általa hordozott üzenet megkerülhetetlen. A kolozsvári Mátyás-szoborcsoport is egy határozott üzenetet közvetít egy e
E28 Kolozsvár tükre: a Házsongárdi temető
A temetőket általában a templomok körül létesítették, a kolozsvári Házsongárd temető esetén ez nem így történt. Egy kényszerhelyzet miatt, a városfalakon kívül kerestek nyugvóhelyet. Az 1565-ös pestisjárvány ugyanis akkora áldozattal járt, hogy újabb területeket kellett kereni a holttestek elhelyezésére.
Ha lett volna akkoriban internet, valószínűleg világszenzáció lett volna, hogy a város első kö
E27 Kolozsvári egyetem – több mint 150 éve zsong tőle a város
Három részes mini évadot indítunk, amelynek témája: Kolozsvár. Minden városnak van egy sajátos profilja, Kolozsvárt szerintünk nagy mértékben határozza meg, hogy évről évre egyre több egyetemista érkezik a városba tanulni.
Az első kolozsvári egyetemi évet 1872-ben 269 diák kezdte, 56 tanerő 91 tantárgyat oktatott. Az első tanévet viszont nagy huzavona előzte meg, már az egyetem alapításáról szóló
E26 A könyv boldoggá tesz: főleg, ha Batthyányi Ignác vagy és van egy Arany kódexed
El tudod képzelni azt, hogy egy állam tartozásaira egyetlen egy könyv legyen a fedezet? Romániában, a gyulafehérvári Battyhaneumban őrzik az Arany kódexet, amelynek értéke felbecsülhetetlen. Állítólag a kommunista Romániában ez a kódex volt az ország nemzetközi kölcsöneinek fedezete. De ha a történet véletlenül nem is igaz, akkor is jelzi mekkora felfoghatatlanul nagy érték a borjúbőr pergamenre a
E25 A nő, aki minden volt csak nem hétköznapi: Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola
Hányféleképpen lehet megszegni a társadalmi normákat a századforduló Erdélyében, nőként? Tekintve, hogy milyen sok szabály volt és milyen komolyan vették azokat, hááát…Temérdekféleképpen.
Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola különleges szereplője volt a századforduló Erdélyének. Makacs volt és művelt, Önfejű és érzékeny. A lány, aki eldobta magától a boldogságról, azért hogy igaza legyen, ál
E24 Szegények bibliája vagy horrorképregény? – a máramarosi fatemplok története
Az epizódot nem ajánljuk gyerekeknek. (Vagy csak szülőkkel közösen hallgatva.)
Tapasztaljuk időnként azt, hogy ami számunkra természetes (pl. a gyönyörű hegyeink), az másoknak kuriózum. Így van ez a máramarosi fatemplomokkal is. Sok külföldi turista külön ezért érkezik Romániába. Viki, aki nemcsak művészettörténész, hanem idegenvezető is, tanúsíthatja. Van aki külön kéri, hogy akár programon kív
E23 A nagyenyedi kollégium: publikusok, togátusok és egyéb diákfajták
A nagyenyedi kollégiumot, azzal a céllal hozták létre, hogy Erdély első egyetemévé nőjje ki magát. És bár az alapító Bethlen Gábor törekvései nem valósultak meg, attól még elmondható, hogy egykor mindenki, aki számított, ennek az intézménynek az iskolapadjait koptatta. Egy talán kevésbé ismert tanulója és későbbi tanára történetén keresztül mutatjuk be milyen volt az erdélyi diákélet a 17-18. száz
E22 Nem csak törökverő. Hunyadi János és a vajdahunyadi vár falainak felemelkedése
A legenda szerint Luxemburgi Zsigmondnak megtetszett hadba vonulás közben egy román leány és megtörtént a szerelem. Egy gyűrűt hagyott hátra az állapotos lánynak, hogy majd ha a szükség úgy hozza, ezzel küldje el a csemetét az udvarba. A legendák velejárója, hogy nem minden esetben valósak. De Hunyadi János története gyűrű és félrelépő király-apa nélkül is izgalmas. Hunyadi János nemcsak a csatame
E21 Krimibe illő okirathamisítás a 18. századból: Torockó és ami a fehér házak mögött van
A torockói jobbágy jobban élt, mint máshol a szabad ember, gazdagságukat a mesterségbeli tudásnak köszönhették és annak, hogy nemcsak bányászták a vasat, hanem ők maguk értékesítették a belőle készült portékákat. A közösség mégis szabadságra, adómentességre vágyott, az ehhez való jogukat pedig több különböző módon próbálták bizonyítani. Találtak ehhez egy “középkori” szabadságlevelet, aminek a hit
E20 A sáromberki bozótgróf, aki elindult Afrikába megjózanodni (a pletykák szerint) II. rész
Második részéhez érkezett a gróf Teleki Sámuelről szóló epizódunk. A Teleki család több tagjának nevéhez kötődnek nevezetes tettek. Nem csoda, hogy Teleki Sámuel sem akart kimaradni a sorból. Úgy döntött, hogy Afrikában keresi a hírnevet. De az is lehet, hogy csak egy jót akart vadászni. Vagy szerelemi bánat űzte messzi földre? Vagy éppen rossz fát tett a tűzre és forróbb volt számára Bécs, mint A
E19 A sáromberki bozótgróf, aki elindult Afrikába megjózanodni (a pletykák szerint) 1. rész
A Teleki család több tagjának nevéhez kötődnek nevezetes tettek. Nem csoda, hogy Teleki Sámuel sem akart kimaradni a sorból. Úgy döntött, hogy Afrikában keresi a hírnevet. De az is lehet, hogy csak egy jót akart vadászni. Vagy szerelemi bánat űzte messzi földre? Vagy rossz fát tett a tűzre és forróbb volt számára Bécs, mint Afrika?Gróf Teleki Sámuel afrikakutató történeténének első részét ismerhet
E18 Német romantika a Kárpátokban: Románia első királya és a Peleș-kastély története
Az ország nemzetközi stabilitását hivatott megerősíteni az a döntés, hogy Románia élére királyt helyezzenek. Az akkori előljárók pedig Karl Eitel Friedrich Zephyrinus Ludwig von Hohenzollern-Sigmaringen mellett döntöttek, akit később I. Károlyként koronáztak királlyá. Na de milyen volt az akkori „király piac”? Egyáltalán hogyan volt érdemes királyt választani? És miért éppen Károlyra esett a válas
Hetedhét Extra: A két Erzsébet királyné Herkulese és az erdélyi fürdőkultúra furcsaságai
Tudod, mi a közös Sisi, azaz Erzsébet császárnéban és Carmen Sylva, vagyis Erzsébet román királynéban? Többek között az, hogy mindketten rajongtak Herkulesfürdőért. De nem csak emiatt alakult ki barátság közöttük. Herkulesfürdő pompája az Osztrák Magyar Monarchia idején vetekedett Európa legnagyobb fürdőhelyeivel. Az arisztokrácia kedvenc fürdőhelye volt, mostanra viszont jóformán romokban hever.
Hetedhét Extra: Parajd - a Sóvidék története tündérekkel és székely várromokkal
Orbán Balázs néprajzkutató szerint a Sóvidék Erdély mondákban leggazdagabb vidéke, és régi várromokból is akad pár. A parajdi sóbánya tragédiája kapcsán rengetegen ismerhették meg Sóvidék nevét, olyanok is, akik addig nem is hallottak róla. Ennek a régiónak egy kiemelkedő látványossága volt a parajdi sóbánya. Még a májusi első vízbetöréskor írt nekünk egy hallgatónk, arra kérve bennünket, tudósíts
E17 Aki mindig visszatért – Bánffy Miklós és a bonchidai kastély története
Bánffy Miklós egy igazi reneszánsz gondolkodású erdélyi nemes volt, aki egyszerre volt író, díszlet- és jelmeztervező, rendező és még politikusként is jeleskedett. Annak ellenére, hogy utolsó erejéig hazájáért és annak kulturális és politikai boldogulásáért élt és dolgozott, a sors nem volt túl kegyes hozzá. Mint ahogyan otthonához, a bonchidai Bánffy-kastélyhoz sem. A második világháborút követőe
E16 Miért kopott a csíksomlyói Madonna cipője? A kegytemplom, a szobor és a zarándoklat története
Csíksomlyó mindig is Erdély egyik legfontosabb ferences központja volt. Mégsem erről a leghíresebb, hanem a templomban található csodatévő szoborról és arról, hogy évente több tízezer zarándokot vonz. Csíksomlyóra meg lehet érkezni gyalogosan, vonattal, autóbusszal. Meg lehet érkezni lélekben is. És meg lehet érkezni történetek által. Mesélünk ebben az epizódban a ferencesekről és legendákba illő
E15 Az építészek álma - a winklivel megrajzolt Szamosújvár
Derékszögű vonalzóval rajzolták meg Szamosújvárt a tervezésekor, a belvárosa pedig mai napig sajátos barokk jelleggel bír, bár maga a település már nem föltétlenül erről híres. Erdélyben mindenképpen egyedi, hogy egy várost nulláról tervezzenek és építsenek fel, Viki szerint a város kiegyensúlyozottan túldíszített, ha létezik egyáltalán ilyen, a barokknak egy messze földön egyedi változatát láthat
E14 MrBeast és a tordai sóbánya – ami a youtuber videójából kimaradt
A mára már több mint 380 millió feliratkozóval rendelkező MrBeast 2024-ben jó néhány youtuber társával a tordai sóbányában forgatott, amelynek ereményeként egy 20 perces videóban fedezik fel a „földalatti város” rejtelmeit, amit szerintük egy több mint ezer éves bányában építettek fel rejtett kamrákkal és alagútakkal.Bár a videónak nem az volt a célja, hogy a tordai sóbánya történetét bemutassa, a
E13 Magos Déva vára sok mindent látott, befalazott asszonyt viszont nem
A világ minden táján megtalálható rítus, hogy a hely szellemét illik az építkezés során áldozatokkal kiengesztelni. Koronként és tájegységenként változott, hogy ki milyen mértékű áldozatot vállalt be, sok esetben függött a tervek nagyságától is. És bár Déva vára esetén nem kerülhetjük meg Kőműves Kelemenné feláldozásának történetét, szerencsére a régészeti kutatások nem támasztják alá a ballada tö
E12 Az erdélyi dinoszauruszokat felfedező Nopcsa báró tragikus története
Nopcsa Ferenc báró őslénykutató, az első erdélyi dinoszaurusz felfedezője, kalandor, önjelölt albán király, kém, tragikus sorsú szerelmes, lángeszű kutató, az első ember, aki repülőgépet térített el, Albánia hőse – a sort pedig még hosszan folytathatnánk és akkor sem biztos, hogy teljes lenne a kép. A hátszegi régióhoz tartozó Szacsalon született, itt találta meg azokat a dinoszaurusz csontokat,
E11 Virágzódott kalotaszegi templomok és az Umling család története
Egy nagyon személyes Hetedhét Erdély epizódot ajánlunk neked. Viki bevezet kisgyerekkora virágokkal és csodákkal teli világába, ő ugyanis Magyarlónáról származik, amely Kalotaszeg egyik legszebb kazettás mennyezetű templomával büszkélkedhet. Közben pedig az Umling család történetét is megismerheted. Az Umlingok a környék legnagyobb festőasztalos dinasztiájának számítottak. Több erdélyi templomban
EP10: A majdnem mézeskalácsváros – Nagyvárad, a szecesszió és egy jó ízlésű vállalkozó története
Ma azt mondanánk rá, hogy self-made man volt, aki jóformán önerőből csinálta meg a szerencséjét. Darvas Imre fafeldolgozó üzemet működtetett az 1900-as évek elején Nagyváradhoz közel, jó időben érzett rá a keresletre és használta ki a lehetőségeket. Egy sikeres vállalkozáshoz pedig impozáns otthon jár. Darvas Imre a kor legjobb építészeivel dolgoztatott, így a ma Darvas–La Roche-házként ismert épü
E09 A télisportok erdélyi tündérvárosa, amit megsemmisített a háború (és az érdektelenség)
A második bécsi döntést követően Magyarország visszakapott magashegyekkel is rendelkező területeket, és ez azzal is járt, hogy a Magyar Sí Szövetség sportolóinak lehetősége nyílt újra olyan helyeken edzeni, ahol ha az infrastruktúra nem is, legalább a megfelelő terep adott volt. Ugyanakkor újra előtérbe került annak az esélye, hogy Magyarország téli olimpiát szervezzen. A szövetség kutatómunkát vé
E08 Janovics Jenő, a színházi ember a jövőből
Színházi látnok a jövőből, filmes kalandor, zseniális vállalkozó, túlélő. Nem tudunk választani a Janovics Jenőre illő jelzők közül. Ungváron született 1872-ben, apja zsidó származású lisztkereskedő volt. Jenő, a legkisebb, még gyerek, amikor szüleivel Budapestre költöznek. Az ifjú Janovics otthagyja a gépészmérnöki szakmát a színészetért, majd Szegedet Kolozsvárért. Itt bontakozik ki a színház és
E07 Háromszáz éves receptek között kutakodunk - karácsonyi kiadás
Ebben az epizódban egyszerre foglalkozunk erdély gasztronómiájával, rácsodálkozunk a történelemkutatás izgalmaira és rejtélyeire, és ismerkedünk a háromszáz évvel ezelőtti magyar nyelvvel. Közben pedig, karácsony közeledtével, főzünk is.Több mint háromszáz évvel ezelőtt valaki, feltételezhetően a csíksomlyói ferences rend barátai közül, fontosnak látta, hogy szakácsuk receptjeit lejegyezze. Ez a k
E06 A műgyűjtő kormányzó és a nagyszebeni festményrablás
A nagyszebeni Brukenthal palotában rendezték be Erdély első múzeumát. Az egykori tulajdonos szenvedélyes gyűjtő volt, legyen szó festményekről, pénzérmekről vagy éppen kőzetekről. Samuel von Brukenthal élete 82 éve során értékes gyűjteményt halmozott fel, és mivel nem volt egyenes ági leszármazottja végrendeletében meghagyta, hogy a gyűjteményei az evangélikus gimnázium tulajdonába kerüljenek és m
E05 A gyalui várkastély és Rákóczi György: jött, bontott, épített
Kolozsvártól nagyjából húsz kilométerre fekszik Gyalu, amelynek zsongásában rejtőzik a Rákóczi-Bánffy kastély. A főúton haladva alig észrevehető, a főépület nem is föltétlenül látszik. Pedig története végtelenül gazdag. Itt volt Erdély első, reneszánsz elemekkel díszített palotája, amelyet végül azért bontottak le, mert az akkori tulajdonost, Rákóczi Györgyöt zavarta, hogy a palotából nem elég jó
Mit csinált egy brit turista Erdélyben 1835-ben? - Hetedhét Erdély ep. 04
John Paget 1835-ben két társával útnak indul, hogy az akkoriban kevésbé népszerű turistacélpontnak számító Magyarországot és Erdélyt felfedezze. Az útjukról 1839-ben Magyarország és Erdély címmel könyvet jelentetett meg, amely hatására több angol utazó követte példájukat a század második felében. És bár Paget az Erdélyt leíró részben sokat panaszkodik például az utak minőségére, azért a környék ra
A törcsvári kastély, amit Dracula úgy lakott be, hogy nem is látta soha - Hetedhét Erdély ep. 03
Minden viccnek fele igaz, ahogy mondani szokás: Vlad Țepeș élettörténete tényleg szolgáltat alapokat a róla kialakult rémes képnek, és akár egy olyan vérszomjas alakot is elképzelhetünk személyében, mint amilyen Bram Stoker Draculája. A törcsvári kastély részleteiben tényleg hasonlít a Dracula gróf válogatott rémtettei című könyvben leírt várkastélyhoz, még akkor is, ha Stoker soha nem is járt Erd
Sisi és hárommillió fa története - Hetedhét Erdély ep. 02
Mi köze van Erzsébet Amália Eugénia von Wittelsbachnak, vagy ahogy mindenki ismeri, Sisinek hárommillió, a századfordulón elültetett fához? Egyszerű a válasz: mind neki állít emléket. Ez alapján mondhatjuk, hogy Sisi az a történelmi személyiség, akinek a legtöbb emlékművet állítottak (mégha azok fák is) a magyar nyelvterület egészén, így Erdélyben is. Hogyan alakult, hogy egy bajor hercegnő, akit
Miért van olyan sok török imaszőnyeg a brassói Fekete templomban? - ep.01
Miért van Brassóban a világ egyik legnagyobb török imaszőnyeg gyűjteménye? Ahhoz, hogy erre választ tudjunk adni, meg kell ismernünk a város egykori kereskedői jellegét, a 15-17. században itt élő szászokat, a céhek, kereskedők és patríciusok tevékenységét. Közben persze beszélhetünk arról is, hogyan alakították mindezek a város építészetét, hogy végül eljussunk a Fekete templomhoz, amely az európ
